Debrecen Blog

Gyerekáldozatok a Jégkarc Egyesületben, és a Sportiskola műkorcsolya szakosztályánál!

Úgy látszik Debrecenben, a Jégkarc Egyesületben, Sportiskolában, törvény ide, vagy oda, itt mindet lehet! Már a harmadik gyereket rúgták ki, történetesen most az én gyermekemet! [...]
Nem az első botrány a Jégkarcosoknál. De mint minden botrányt a „nagyok” megoldottak. Természetesen mindig úgy, ahogy az érdekeik diktálta. Másfél éve edzőnk kiszemelt magának egy apukát, persze anyukával barátnősdibe voltak, de ennek az edzőnek semmi nem szent. Apuka a család mellett maradt, ezért az edző bosszút állt, és a tehetséges kislányt kirúgta. Természetesen volt ki e „dicső” cselekedetét helyeslően nyugtázta.
Na és most itt van az én gyermekem. Hogy kinek volt útban, azt mindenki döntse el maga. Én is eldöntöttem. Egy évvel kezdett el később korcsolyázni, mint a vele egyidős gyerekek, mégis, ezt az egy év hátrányt behozta. Tavalyi évben kitört a parasztgyalázat, miféle dolog az, hogy egy „senki” gyereke 3. lesz egy nemzetközi versenyen, a polgármesterünk gyereke meg 8.! Volt választása az edzőnek, vagy beáll a diktált sorba, vagy repül. [...]
Mire hazaértünk, a végeredmény összekeveredet. Az eredetileg a harmadik, az olasz kislány, végül ötödik lett, Eszti harmadik, Babett negyedik, az első lett a második, a második meg az első. De a hatodiktól, a tizennegyedikig semmi nem változott. Hmmm. Kommentálja mindenki magának. Én is ezt tettem, elküldtem e-mailbe az érdekes eredményt.
Az e-mail miatt rendkívüli szülői értekezletet hívtak össze, Sportiskola Igazgatój, Kósa anyuka, apuka, volt minden. [...] Kaptam is ultimátumot, másnap délig. Ha írok egy újabb e-mailt, amiben bocsánatot kérek, akkor a gyerek maradhat. [...]
A Sportiskolából, pontosabban a Sóhivatalból jött egy határozat, melyben ez szerepelt:
Asszonyom, Ön döntött! Nem kért bocsánatot a szülőktől, és az edzőtől, ezzel gyermekét kiírta a Sportiskola műkorcsolya szakosztályából. Döntését sajnálattal, de tudomásul vesszük. Ezzel a „Mórucz” ügyet lezártnak tekintjük.
[...]
És akkor mit lehet tenni? Másik edző? Az ugyan van, de ebben a demokratikus városban más edző nem mehet föl a város jégre, - ami elvileg MINDENKIÉ - csak Gyulai Györgyi, aki mindent megtehet, pénz, erkölcs, tisztesség nem fontos, mert úgy is mindig kihúzza a város első embere, és felesége a ganéból. És nekik mindent lehet? Ne és meddig mehetnek még el? Tehát ki is rúgatta ki a gyerekemet? Kinek voltunk nagyon útba? Tényleg aktuális könyvemnek a címe: Meddig tűr még a Nép??? Én már nem tűrök….

A cikk teljes hosszában itt olvasható. Köszönet Szakály Györgynek a cikk ajánlásáért!

Adott Debrecenben a Rákóczi-Leány utcák kereszteződése. A fenti képen abból tekintünk a Rákóczi utca vége felé. Milyen szépen deklarálja, hogy itt kezdődik a parkoló, de ne állj meg, különben elvontatunk. Még a kék sarcoszlop is ebben az oldalban van felállítva.

Közjáték: Szlovákiában eltörölték a parkolási díj intézményét, mert alkotmányellenesnek találták, hogy a parkolótársaságok nem szolgáltatnak semmit, még csak nem is őrzik a kocsikat, nem takarítják a parkolóhelyeket.

De térjünk vissza a másik oldalra. Ott ki van építve a parkolósáv, ami biztosítja, hogy a parkoló kocsik mellett akadálytalan legyen a kétirányú autósforgalom. Ám a kereszteződéstől egyszerűen kitették a nomegálljcsak táblát (kép jobb felső sarok). Igen ám, de két házzal utána van a parkoló vége tábla. Hogy is van ez? Most akkor addig parkoló? A hely megvan rá, az ott parkoló autók nem, de még a tábla után állók sem akadályozzák a forgalmat, nem zöldterületen állnak, tehát az ésszerűség azt diktálja, hogy ott meg lehet állni. Az emberek nagy többségében ugyanis benne van az az érzés, hogy ha csinálok valamit, akkor azzal ne akadályozzam súlyosan a többieket. Ez a józan paraszti ész. De egy ideje megtanultuk a leckét, hogy a józan paraszti ésszel szemben gonosz zsidó gondolkodás áll. Ez utóbbi pedig azt diktálja, hogy a sabál az sabál, mindenkit elvontatunk a gecibe, hogy megtanulja a leckét, és a Vágóhíd utcai Sutka-telepen a biztonsági őr egy törékeny nővel is úgy kiabálhasson, mint egy utolsó útszéli kurvával.

Erről a helyszínről napi 3-5 kocsit visznek el a közteresek, s ennek többszöröse valószínűsíthető helyszíni bírságolásra. A hivatal bekényszeríti az embereket a Fórum parkolójába. Tavaly még három óra volt ingyen, most már csak kettő. Nyáron talán már csak egy órára lesz ingyenes, télre pedig már fizetni fogunk 10 percért is.

Napsütéses, hósziporkázós hétvégi napon megnéztem magamnak alaposan a Dorottya utca kórház felé eső végét. A következőképpen nézett ki:

Ahogy behajtunk, a megállni tilos (hamégismegállszelviszünkagecibe) tábla után egyből következik egy nem megfelelően elhelyezett parkoló tábla, ami roppant összezavaró hatással lehet a megállni szándékozókra. A rám vonatkozó táblákat ugyanis mindig menetirány szerinti jobb oldalon kell elhelyezni, a bal oldali ismétlés csak extra. Az a parkoló tábla pedig határozottan a jobb oldalamban van, holott ez a patika előtti kétfakkos parkolóra vonatkozik - ergo helytelen az elhelyezése. Nem csoda, hogy néhányan megállnak az úttest mellett is. A helyzetet súlyosbítja, hogy a patika parkolójába vezető behajtó határozottan útkereszteződésnek néz ki, és ha valaki így értelmezi, akkor feloldja a nomegálljcsak tábla hatályát. Nos, a közteresek nem így értelmezik, és láthatóan kísérletet sem tesznek a helyzet tisztázására.

Visszafelé a helyzet már tisztázottabb, ott határozottan ki van téve az elvontatunkagecibe tábla minden útkereszteződésbe, és más tábla sem kavar be.

Most pedig a feketeleves: a 2009 nyarán készített norc.hu-s utcaszintű fényképeken még se híre, se hamva a megállni tilos tábláknak:

Megmondom, mi ez a módszer, és hol alkalmazzák legközelebb. A módszer lényege, hogy kifigyelik, hol parkolnak az autók úton-útfélen, és ha megvan egy jövedelmezőnek számító helyszín, kiteszik a táblákat, és sarcolnak. Pedig addig a kutyát sem zavartak az ott megállók. Hozzánk legközelebb pedig Ukrajnában van ilyen módszer, ahol a maffia kezében van az egész rendszer. Mi sem állunk ettől messze, itt van maffiózónak Sutka Sándor, és már csak egy lépés szükséges ahhoz, hogy mobil táblákat helyezzenek el találomra a parkoló autók elé, és alkalmanként egy utcányi autót elszállítsanak. Akkor jaj lesz nekünk.

Basahalomnál olvashatunk Cívisvárosunkról:

Bukowszky · http://bukowszky.blog.hu 2010.02.01. 10:21:03

Tíz napja jegyzem a közteres elszállításokat. Ezt bárki megteheti, elég felmenni a www.kozteruletfelugyelet.hu honlapra. Érdekes ez a webcímfoglalás is, de nem ez a lényeg. A google mapson vezetve tisztán látszanak a tendenciák, honnan viszik az autókat. Ezek nem majdnem elvitt autók, hanem konkrétan a Sutka-telepen kikötő elszállítottak. Egy nagy góc kirívó. A Csigekert utcáról, szemben a Kenézy kórházzal tíz nap alatt 17 autót szállítottak el. Ott nagyüzemben dolgoznak. Nagy valószínűséggel a kórházba igyekvő hozzátartozók autói vannak ott, tehát nem elég, hogy van a családban egy kórházban fekvő beteg, akinek a csődben lévő kórház a legalapvetőbb feltételeket sem tudja biztosítani a gyógyulásához, hanem visszaérve az utcára már csak a kocsijuk hűlt helyét látják. Biztos van ott valami megállni tilos tábla, jól elrejtve a fák közé, vagy kismillió kiegészítő táblával ellátva, hogy ne lehessen egy pillantással értelmezni. Tíz nap alatt félmillió forintot összeharácsolni bírságokból tényleg nem rossz összeg. Ezt már csak az Apeh tudja überelni, aki már azért rálőcsöl fél misit egy pillanat alatt egy vállalkozóra, mert nem volt rajta sapka.

A tíz nap eredménye így néz ki a térképen (megközelítő helyzetek):

Úgy hallottam, Debrecenben valaki leszedett a belvárosban egy utcatáblát, és felrakott a helyére egy "Kováts Ákos utca" táblát. Tudja valaki, hogy mikor és hol volt ez?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Dózsa György utca. Negyven éve, amikor az utcát övező négyemeletes házakat építették (s amelyek azóta is állnak felújítatlanul), akkor még csak egysávos, városszéli utcácska volt. Azóta a vidékről kényszerből panelbe költözött a pórnép, és elment dolgozni a gyárba, s jócskán kitolódott a város határa.

Kicsi országunkban nagy lehetett a riadalom, amikor kiderült, hogy nincs pénz, ami meg van, az is a másé. Kicsi városunk nem akart lemaradni a példától, addig építtetett a haverokkal, amíg mások jól meg nem ijedtek a pénzhiánytól. Azóta húzogatják a nadrágszíjat, de legalább van egy félkész betonmauzóleumunk és fátlan főterünk. Gondolkodhattak erősen a demokratikusan megválasztott vezetőink, hogy honnan kéne pénzt szerezni. Itt is a nagy ötlet kicsiben való megvalósítása lett a nyerő ötlet: ha az országnak a rendőrség viszi a pénzt, és züllött autósriogató pénzbehajtó céggé, akkor városi szinten ugyanezt lehet csinálni a közterület-felügyelettel. Ebből persze nem maradhattak ki a cimborák sem, de amíg egyik cimbora építkezett, akkor most jött egy régi haver, akivel a városúr még fiatalabb korában a négyes mellett gyömöszölte a barnabőrű lányokat. Helyi rendőrkapitány volt a szentem, aki azóta átigazolt a privát szférába, és úgy gondolta, hogy az őrző-védő cége pont jó a célra.

A nagy terv pedig a következő: az embereket jól megijesztgetik az egyenruhás közteresek, hiszen a mundér becsületes, ellentmondani nekik nem lehet.

Az autót elszállítja a Sutka cége, a kirótt bírságot pedig testvériesen elosztja egymás közt a cég, a közter és az önkormi. Az összeg pedig akkora, hogy nagyobbat ha akarnának sem tudnának kivetni, elérték a törvényi maximumot. Az elszállítások pedig kifejezetten az olyan helyekről történnek, ahol muszáj megállni, nem is zavarja a közlekedést, de a táblára mutogatva már hívják is a szállítóautót. És abban a pillanatban már 20000 Ft-nál járunk. Ez csak annyi idő volt, amíg beugrik az ember egy cigiért a boltba.

Ez a kék autó is egy boltba tartó emberé, és a környéken összesen nincs annyi közlekedő autó, amennyi ne férne el egy sávban mellette. Egyébként is utána már elfogyik az ötven méter és egysávos az út.

A kötöttsapkás hölgy nem volt ilyen szerencsés, ráakadtak a közteresek. A sírás határán állt, amikor vigyori fiatalok közölték vele az intézkedés tényét. Azonnal kápéban húsz, vagy elviszi a tréler, és akkor negyven rugó. Mint amikor hajléktalant vernek a buzgálkodó fiatalok a Mechanikus narancsban.

"Tetszik látni, ott, az a négy részből álló tábla jelzi, hogy ez a mi területünk" közli az ifjú behajtó. Biztos örült, hogy kiszállhatott a járőrautóból, amiben mind az öten már egy órája kucorogtak lesben állva.

"Tessék megérteni, mi csak a munkánkat végezzük/parancsot teljesítünk" hangzik el az a kifogás, amivel takarózva bármilyen erkölcstelen tettet végre lehet hajtani, és végre is hajtottak a történelem folyamán.

Ezek után ne énekeljük, hogy "rendőrnő az álmom", de azt sem, hogy közterület-felügyelőnő! Főleg arról ne, amelyik ilyen morcosan nézett a fényképezőgépembe.

A majdnem elvitt autó pedig belekerült egy félhavi kosztpénzbe. A fiatalok még nem tudják felfogni, mekkora összeget húztak ki egy családi kasszából.

Sárgarigó, kanveréb! Gyűljenek hát közelébb!

Közhírré tétetik, hogy a mai naptól újra lesznek írások Debrecen témában, hogy minél több visszaélésre és visszás dologra nyíljon rá a kedves cívispolgárok táti szája. Hát nehogy már a tehén tolja a bikát, itt fogja hallani az igazságok legjobbikát! Első Lajos királyságában olyan furi dolgok esnek meg, hogy ilyen város nincs mégegy!

Első nekihúzódzkodásra közteres technikákat lesünk, avagy hogyan jár a pórnép pórul, s ebül. Egész nap jár a közter kocsija, így virágzik a Sutka-maffia!

Ha pedig ez a blog sem nyitja szemét, akkor hadd bukjon a Kósa is feljébb!

Október 23 alkalmából nézzük, hogy milyen programokon várják a debrecenieket:

11:00 Az egyetemi templom előtt koszorúzás
Helyszín: Egyetem

15:00 Szabadság, szerelem című film vetítésével
Helyszín: Delta Mozi

15:00 1956 a képzőművészetben (középiskolás diákok számára)
Helyszín: Debreceni Mű-Terem Galéria

16:00 Zászlólevonás
Helyszín: Bem tér

19:30 A Debreceni Filharmonikus Zenekar és Debreceni Kodály Kórus hangversenye
Helyszín: Kölcsey Központ Nagyterem

20:30 Dr. Valter Blues Társasága koncert
Helyszín: Havanna Kávézó

Kommentben várom a bővítési javaslatokat.

A DKV első dolga volt, hogy eltörölje a régi bérletrendszert, és behozza a csak kombinált bérletet. A lakosság morgott, a szocik pedig azóta is próbálnak ezen a hibán bekúszni az emberek szívébe.

Mi értelme van ennek a bérletrendszernek egy normális közlekedési hálózattal rendelkező városban? Az, hogy végre nincsenek az utasok a buszokhoz kötve, azzal mennek amivel csak akarnak. Ha valaki mondjuk Debrecenben a Nagyállomásról szeretne lemenni az egyetemhez, akkor csak felpattan a villamosra, és nem kell 32- sen nyomorognia a csúcsban azért, mert neki éppen buszbérlete van. Megoszlik az utasszám a különböző tömegközlekedési eszközök között, sőt még gyorsabban is oda lehet érni ahova terveztük, hiszen nem kell figyelembe venni, hogy éppen mi jön. Nem kell abbahagyni a trolibuszvonalak és villamosvonalak építését azért mert nem vesz senki rájuk jegyet, és ezzel egyidőben növekszik a társaság visszaforgatható profitja is.

És mi a probléma nálunk? Az, hogy nincsenek meg a feltételek ehhez a fajta bérlethez. Két troli és egy villamos nem hat ösztönzően senkire, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egyáltalán nem átfogó vonalakon járnak. Amellé, hogy trolibuszvonalakat nem építenek, a debreceni négyes metró kettes villamos átadásának ideje is csak távolodik és távolodik.

A legnagyobb gond persze az, hogy ehhez az egészhez egy drágább bérletet találtak ki. A kisember pedig nem látja az egész előnyét egyszerűen azért mert ebben a városban semmiféle előnyt nem jelent ez a fajta bérlet. Nekem is több ismerősöm van aki inkább gyalogol és biciklizik, autózik, vagy rollerezik azért, mert nevetségesen megnőtt a bérletek ára amiatt, hogy mostmár használhatunk 2 használhatatlan útvonalon járó trolit, és egy csak az egyetemistáknak és a kórházakba járóknak kedvező villamost.

Ettől függetlenül ragaszkodnak a mostani bérletrendszerhez ami érthető, hiszen a fentebb ecsetelt okokból kifolyólag az egész egyfajta bujtatott áremelés. Node mégis mivel lehetne mégis népszerűsíteni ezt a fajta bérletet az emberek szemében? Sürgősen új trolibusz viszonylatok kialakításával. Sokkal. Emellé nem ártana befejezni valamikor a villamost sem (főleg ha a járatritkításnak is az volt a kifogása, hogy "dehát mindjárt kész a villamos, és az jó lesz"). Adjanak tényleges választási lehetőséget az embereknek, hogy busszal, villamossal, vagy trolival szeretne közlekedni. És nem utolsó sorban most legalább évekig ne nyúljanak a bérletek áraihoz. Azt pedig már tényleg csak félve teszem hozzá, hogy járjanak pontosan a buszok. Nevetséges, hogy +- 10 perces pontossággal közlekednek. Nyáron még hagyján, de télen/esőben nem olyan vicces, és mostmár kissé cikinek érzem arra fogni, hogy még most vették át a rendszert.

Ha teszemazt Budapestről ellátogat egy ismerős, aki még soha nem járt Debrecenben, akkor bizony meg kell neki mutatni a várost, hiszen biztosan kíváncsi rá. De milyen úticélok is jöhetnek szóba?

Természetesen a Nagytemplom és a főtér. Gyönyörűen néz ki, főleg esti sárgás fényekbe öltözve. Ugyanígy meg kell mutatni az egyetem épületét is. Hatalmas, gyönyörű, és kisdiákként mindenki álma, hogy később ebbe az épületbe jöhessen be reggelenként. Érdemes még megnézni a Nagyerdőt, hiszen bár ha szemetes is, mégiscsak szép, és kellemes a környezet.

Innen kezdődnek a bajok. Mit mutassak még? Ez nem volt túl sok dolog, mondhatni egy-két óra alatt (beleszámítva a buszok követési idejét) már le is tudható az egész. Te mire vagy a városban a legbüszkébb, és mi az amit megmutatnál egy távolról jött embernek?

Végre itthon, így van időm bújni kicsit a napi sajtót. Így akadtam rá például arra, hogy például csak 14-én három embert ütöttek el Debrecenben amint éppen a zebrán próbált meg átmenni. A szám súlyos, de mi is lehet ennek az oka?

Egyrészt egyértelmű, hogy mindenki siet, mindenki baromi fontos ember, mindenkinek oda kell érnie a Barátok közt 12321311. részének kezdetére. Ez nem vitás. De nem csak az autósok, a gyalogosok is. Mindenképpen át kell szaladni a zebrán most és azonnal. Persze ez nem mentesíti a nagyon sietős sofőröket, hiszen az ő feladatuk, hogy megálljanak. Sokaknál sajnos nem lehet érezni, hogy amikor autóba ül, akkor felelősséget vesz a nyakába. Az, hogy valahova nagyon oda kell érni azt jelenti, hogy előbb el kell indulni, és nem azt, ogy a zebrákon kell lespórolni azt a pár percet. Hiszen mennyit is állna a zebránál? 5 másodpercet? Éppen ezért mondtam mindigis, hogy a zebra előtti 30-ra lassítás baromság. Aki nem figyel magától, az majd pont a 30-as korlátozást tartja be.

További egyértelmű ok, hogy Debrecennek létezik egy belvárosa, és egy sötétség leplébe bújtatott akármilye, amivel nem szokás törődni. A belvárosban bár csilivili minden, van gigaplázánk, van szép főterünk, de kikanyarodva a belső körgyűrűből hirtelen a vaksötétben találja magát mindenki, sok helyen burkolat nélküli, vagy használhatatlanul kátyus utakon. Talán a következő projekt lehetne egy átfogú útfelújítással összekötött közvilágítás helyreállítás is. Mert nem hiszem el, hogy a Sámsoni út legelején komolyan gondolja bárki is, hogy az a nagyjából öt lámpa bevilágít egy fél kilóméteres szakaszt. És nem hiszem el azt sem, hogy a döntéshozók ne látnák át, hogy a jobb közvilágítás biztonságosabbá teszi az utcákat kriminológiai szempontból is.

További problémát jelent, hogy sok helyen abszolut beláthatatlan helyekren vannak a zebrák. És nem csak arra kell gondolni, hogy például az MSZK előtti zebra a kanyarban van, így csak az utolsó 10 méteren lehet látni, hogy éppen gyalogol-e rajta valaki, hanem arra is, hogy előtte-utána sokszor szabálytalanul, de parkolnak. Nem ártana a zebrák néhány méteres körzetéből száműzni a parkoló autókat.

Utolsó javaslatként talán annyit mondanék, hogy legyen mindenki figyelmesebb. Persze ez nem megy csak úgy éppen az első pontban ecsetelt nagyon sietős emberek miatt. A gyalogosok gondolják végig, hogy egy hipermodern autóban ülőt is elvakítanak a szembe jövők az esőben, így néha SEMMIT se lát az út mellett egy parkoló autó mögött megbújó gyalogosból, és az autósok is legalább ha semmit se látnak, akkor gondolják át, hogy bár most éppen nagyon fontos emberek, igen hamar rájuk szabadulhat több évnyi felesleges szabadidő.

Tegnap voltunk koncerten. Az, hogy milyen koncert volt, és hol teljesen lényegtelen, hiszen általános tendenciáról beszélhetünk. Egyre inkább úgy érzem, hogy a magam húsz évével kinőttem a koncertekből. Vagyis nem is a koncertekből, hanem a közönségből. Éppen ezért lehangoló, hogy ennyi idősen bár szeretnék, egyszerűen nem tudok elmenni egy jót szórakozni, mert mindenhol részeg kisfiúkba és kislányokba botlok.

Elhiszem én, hogy a 12 évesen megkezdett szexuális élet olyan aberráltságot okoz, hogy szinte mindentől nedves lesz a bugyijuk, de ezt nem feltétlenül mélyről feltörő, idegesítő, állatias sikoltozással kellene jelezni a külvilág felé. Tulajdonképpen párzási felhívásként értelmezhető a dolog. Ezt a fajta visítást kiválthatja az, ha üres a színpad, ha van valaki rajta, ha égnek a fények, ha nem égnek, h megmozdul az énekes, ha áll, ha ül, ha lélegzik. Hangereje legalább ezer decibell, és jellemzően csak valaki füle mellett érzik igazán hatékonynak művelni eme remek és szórakoztató elfoglaltságot. Egyfajta "littlewoogirl" -ként működnek, akik most csak agyatlanul visítoznak, később pedig agyatlanok is maradnak.

Azt is elhiszem, hogy 12 évesen még nehéz átlátni a világ olyan nemű összefüggéseit, hogy ha valakinél az életemnél többet érő technika van, akkor próbálom nem kiverni a kezéből. Attól még, hogy ő most nagyon bulizik egy jobb esetben párszázezres cuccot nem kell elkezdeni ütögetni, sőt ha csak a nyakban lóg, akkor is ki lehet kerülni.

Persze a kisfiúk se jobbak. A sulibulikban tuti menő lerúgni a másik veséjét teszemazt a Szállj el kismadár című örök klasszikus közben, de ha nem hárdkór metál/punk koncerten vagyunk akkor nem feltétlenül értem, hogy miért kell barom módjára vergődni. Csak ettől áll fel a cerka? 14 évesen azért ez elég ciki.

És mi a legrosszabb az egészben? Amit már az elején is említettem. Szórakozóhelytől és programtól teljesen független. Nem tudom, hogy a TV, a barátok, a tanárok, az oktatási rendszer, vagy a szülők hibájából züllenek a tinipicsák, de valakinek el kellene velük beszélgetni, vagy legalábbis addig visítani és üvölteni a fülükbe amíg ki nem szakad a dobhártyájuk.

A rendőrség táblavadász akciója még egy fél hónapig tart. A lényege, hogy most lehet nekik küldeni értelmetlen/egymásnak ellentmondó táblákról készült fotót, megjelölve a pontos helyét, és az ígéretük szerint tenni fognak ellenük. Ide értendők természetesen az ezersávos gyorsforgalmi utak mentén nyolc éve kirakott harmincas táblák is.

Jutalmul azon túl, hogy a beküldők életét is megkönnyítik a tábla eltávolításával, a legjobbak (legviccesebb, vagy legtöbbet beküldők) kisebb ajándékot is kapnak az akció végén.

Szóval vadászatra fel, fotózzatok sokat, és küldjétek el a tablavadasz.hajdu@gmail.com e-mail címre! További információk itt. 

Mert sajnos mi se maradtunk ki a jóból, hiszen ideért a már több mint egy napja beharangozott vihar, természetesen igen erős szél kíséretében.

Az utakat belepték a falevelek, ágak, szemét és sár. A mentők és tűzoltók folyamatosan sietnek valahová, ami nem is meglepő, hiszen a szél már több helyen is elkezdte bontani a tetőket. Így járt például sok lakóházon kívül a Kenézy, vagy az új piac épülete is.  Személyesen a letört ágakon kívül csak a Házgyár Étterem kidőlt "reklámfalához" volt szerencsém. Bele se merek gondolni, hogy négy óra fele milyen forgalomra számíthatunk majd.

Bár szép és hosszú volt az ősz, de tényleg megnyomta valaki a nagy égi "tél" gombot, így minden átmenet nélkül szokjunk hozzá a gondolathoz: vége a kellemes délutáni napsütések idejének.

Rendhagyó módon pedig most információért inkább hozzátok fordulok: mi a helyzet felétek, mit tudtok a város állapotáról?